Beszoktatás

Beszoktatás

A bölcsődébe kerülés a legtöbb kisgyermek és legtöbb szülő számára nehézségekkel jár. Gyermekünk a nap egy bizonyos részére el kell, hogy szakadjon tőlünk, a biztonságot nyújtó személytől, a megszokott otthoni környezettől és egy új emberrel kell kialakítania egy teljesen új típusú, igazán szoros kapcsolatot. Meg kell szokni az új környezetet, az új játékokat, szokásokat, esetleg a napirendben is újdonságokra lehet számítani. Társaival gyakran kell osztozni, nemcsak a játékokon, hanem az „új”, hamar megszeretett felnőtt figyelmén, gondoskodásán. Sok esetben a szülőnek sem könnyű elfogadni ezt a helyzetet.

A beszoktatás körül jelentkező nehézségek, a szülő bizonytalansága, a gyermek szorongása természetes jelenségek. Kiküszöbölni nem lehet, de az új helyzethez való alkalmazkodást megkönnyíteni igen. Ebben segítünk a szülőknek és a gyermekeknek az első találkozások és a beszoktatás alkalmával.

A szülők számára lényeges, hogy minél jobban megismerhessék azt a tárgyi-, személyi környezetet, nevelési-, gondozási elveket, ahová gyermeküket hozzák. Fontos, hogy a szülő megbízzon a kisgyermeknevelőben. Ha a gyermek látja, hogy szülője bízik abban a felnőttben, aki ezentúl napközben ellátja, ő is bízni fog és általa az új környezethez való alkalmazkodás könnyebbé válik. A bizalmi kapcsolat és a környezet megismerésén túl fontos az is, hogy a gyermek leendő kisgyermeknevelő is minél jobban megismerhesse a gyermeket és azon keresztül a családot, aki a gyermeket neveli. A folyamat megkönnyítésére érdemes elolvasni írásunkat!

A gyermek új környezetbe való beilleszkedése egyrészt a felnőttektől függ, a szülőktől és a kisgyermeknevelő, másrészt a gyermek személyiségétől és korábbi tapasztalataitól. Az alkalmazkodás kezdeti időszakában természetes jelenség, ha a gyermek viselkedése megváltozik a megszokotthoz képest. Lehet, hogy amikor először a bölcsődében marad a szeretett személy nélkül, heves sírásba, tiltakozásba tör ki, de az is lehet, hogy csak egy vagy két hét elteltével jelentkezik ez a magatartásváltozás, mivel a környezet új ingerei lekötik a figyelmét. Az is lehet, hogy az eddig szobatiszta gyermek visszaesik a szobatisztaságban vagy nem fogad el ételt, dacos lesz, nehezebben alszik el vagy éjjel többször felébred, felsír stb. Így fogadja el az új környezetet. Ezek a nehézségek az elfogadás folyamata során – ahogy a gyermek megtapasztalja, hogy jó helyen van, ugyanúgy szeretik, gondoskodnak róla, nem vesztette el a szeretett személyt – fokozatosan oldódnak és egy-két hónapon belül megszűnnek. A beilleszkedést segíti még, ha a szülő felkészíti a gyermeket a változásra. A beszoktatás előtt és közben is sokat beszélget vele a bölcsődéről, a várható és megtörtént eseményekről.

Az elfogadás folyamatának legfontosabb feltétele a fokozatos beszoktatás. Vagyis a gyermek nem egyik napról a másikra kerül a bölcsődébe, hanem az új környezet elfogadására, az anyától való elszakadásra fokozatosan készítjük fel.

A beszoktatás ideje általában két hét, de a gyermek egyéni alkalmazkodásától függően lehet rövidebb vagy hosszabb is, azonban a túl hosszúra nyúló és a túlzott patronálás következményeként nehezebb lehet a leválás. A beszoktatást a gyermek „saját kisgyermeknevelője” végzi. A beszoktatás történhet bármely napszakban, akár a szobában, akár az udvaron. Egyszerre csak egy gyermek beszoktatása történik egy kisgyermeknevelőhöz, ezért az őszi időszakban, amikor több gyermek kerül a bölcsődébe, a kisgyermeknevelők beszoktatási tervet készítenek.

A beszoktatást általában az édesanya végzi, de egyre gyakoribb jelenség, hogy Édesapa is kiveszi a részét ebből a megismételhetetlen folyamatból. A fokozatos beszoktatás legfontosabb tényezője a kisgyermeknevelő. A bölcsődében a „saját kisgyermeknevelő rendszer” lehetővé teszi, hogy a gyermek életkori sajátosságának megfelelően egy személlyel szoros kapcsolatot alakíthasson ki. Így a „saját kisgyermeknevelő” lesz az, aki anyja távolléte idején biztonságot, védelmet nyújt a számára. A csoportban dolgozó másik kisgyermeknevelővel – társgondozónő – is megismerkedik a gyermek, aki a későbbiek során a „saját kisgyermeknevelő” távolléte alatt szintén ellátja a gyermeket, de ez csak azután válik érdekessé, amikor a gyermek már otthonosan mozog a bölcsődében. Lényeges szakmai szempont, hogy lehetőség szerint ugyanaz a kisgyermeknevelő nevelje, gondozza a gyermeket az anya távollétének ideje alatt.

Másik fontos elem az időtényező, ami azt jelenti, hogy napról napra fokozatosan növeljük a bölcsődében a szülővel és egyedül eltöltött időt. Az időtényező fokozatos növelése, az újra találkozások ismétlődése kiépítik a gyermekben az időszakos elválás élményét.

A harmadik elem az új környezet megismerése. A gyermek fokozatosan ismeri meg új környezetét és tanul meg tájékozódni benne. Az első héten a személyi- és tárgyi környezet megismerésén, a gyermek szükségleteinek a bölcsődében történő kielégítésén van a hangsúly, melyet az anya végez. Így a gyermek anyjával együtt ismerkedik meg az új tárgyakkal és szokásokkal. A kisgyermeknevelő megfigyelő, érdeklődő, kiváró a kapcsolat alakulása szempontjából, majd a gyermek reakcióit figyelembe véve fokozatosan átveszi az anyától, apától a gondozási műveleteket. Várhatóan a második héttől a gyermek fokozatosan egyre több időt tölt az anya, vagy apa nélkül a bölcsődében, míg a második hét végére már az egész napja a bölcsődei élet szerint zajlik.

A negyedik tényező a kölcsönös bizalom. Ha a szülő és a kisgyermeknevelő bíznak egymásban, a gyermek is bízni fog abban, hogy a szeretett személy távolléte esetén is biztonságban érezheti magát.

A beszoktatás általános folyamata:

Első hét

1.nap: A gyermek a szülővel egy órát tölt a csoportszobában.
2.nap: A gyermek a szülővel két órát tölt a csoportszobában.
3.nap: A gyermek a szülővel 2,5 órát tölt a csoportszobában.
– Kicsit távozik a szobából a szülő.
4.nap: Felkínáljuk az ebédet, ha szükséges a szülő segítségével.
5.nap: Ma már itt reggelizik a gyermek és ebéd után távozik.

Második hét

6.nap: Reggelire érkeznek, majd egy kis idő után a szülő távozik, és ebéd után jön a gyermekéért.
7.nap: Felajánljuk a gyermeknek az itt alvást mely ha sikerül, akkor a szülő 14 órakor jön vissza érte.
– Ha nem sikerül másnap újra próbáljuk.
8.nap: A gyermek 14.30-ig tölti itt a napját, ha az előző nap jól aludt.
9.nap: A gyermekért 15.00 órára hívjuk vissza a szülőt.
10.nap: Alvás után felajánljuk az uzsonnát a gyermeknek.